Az elmúlt években a közösségi autózás céges oldalon inkább a taxizással versengett, de azzal, hogy a koronavírus miatt kihasználatlanok a fix költséges kulcsos autók, már a céges autónak is versenyképes alternatívája lehet.
Tovább erősödhet a carsharing szolgáltatók jelenléte a cégek életében: az elmúlt években a céges flotta piacon jelentek meg a kulcsos autók és taxik riválisaként, most pedig adómentes béren kívüli juttatásként is igénybe vehető a közösségi autózás. Elsőként a GreenGo rendszere teszi lehetővé a vállalati e-autózást.
A koronavírus okozta bizonytalan helyzet nagyobb megtakarítási hajlandóságot eredményezett az önkéntes pénztári tagok körében, sőt, van, ahol ez a taglétszám növekedésében is megnyilvánult – derült ki a nagy nyugdíjpénztárak vezetőinek válaszából. Ettől még a fiatalabb korosztály öngondoskodásra való hajlandóságának növelése még mindig az egyik, ha nem a legnagyobb kihívás a pénztárak körében, ebben a munkáltatóknak és az államnak óriási szerepe lenne. A Portfolio által megkérdezett pénztári vezetők egyetértenek abban, hogy a jóléti alapok elindítása jelentős löketet adna a pénztárszektornak és a nyugdíjrendszernek. Helli Józsefet, az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét, Marusinecz Tamást, az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatóját és Nagy Csabát, az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezetőjét kérdeztük.
Arra kéri a Szakszervezetek Akciószövetsége a kormányt, hogy kötelezően vezesse be és biztosítsa a 400 ezer forintos cafeteriát a közszférában és a szociális ágazatban dolgozóknak, pedagógusoknak, valamint adjon célzott támogatást az önkormányzatoknak, hogy az önkormányzati dolgozók cafeteriakerete is 400 ezer forint legyen.
Noha a munkáltatók többsége az idén is megtartotta a tavaly kínált cafeteria-elemek zömét, adóelőnye miatt a SZÉP-kártya, illetve a pénzkifizetés teszi ki a teljes cafeteria-juttatások 96 százalékát - derül ki a BDO Magyarország adataiból.
Megállapodás született a MÁV-nál az idei csoportszintű bérfejlesztésről, a vasúttársaság és az érdekképviseletek az egy évre kötött megállapodásban rögzítették, hogy a munkáltató 2020-ban átlagosan 10 százalékos keresetnövelést hajt végre - közölte a MÁV csütörtökön az MTI-vel.
Az alapbéremelés mértékére, illetve a cafeteriára vonatkozó követelését kissé csökkentette az Audi Hungária Független Szakszervezet, ám a felek elképzelései továbbra is messze állnak egymástól. A munkáltatói oldal csütörtökig tesz új javaslatot.
A gazdaságvédelmi intézkedések részeként és a fiatalok foglalkoztatásának további bővítése érdekében a kormány újabb lépést tett a szakképzés megerősítéséért, elfogadta a tavaly ősszel megalkotott ágazati törvény végrehajtási rendeletét. A szakképzés osztrák mintára rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz. Júliustól emelkedik a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére, a következő tanévtől ösztöndíjat kapnak a tanulók - írta közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A Lidl Magyarország az elmúlt két év során több mint 12 milliárd forintot fordított bérfejlesztésre. A vállalat tovább növeli munkavállalóinak bérét, melynek értelmében a 2020-as gazdasági évben további 7,3 milliárd forintot fordít béremelésre.
2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége – hangzott el az EY adózási rendezvényén.
Az év eleji adóváltozások ellenére a munkaadók közel negyede továbbra is számol béren kívüli juttatásaiban a kockázati biztosításokkal - közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerdán, az MTI-vel.
A SZÉP-kártya kibocsátóknak egy jogszabályváltozás miatt szerződést kell kötniük minden kártyabirtokosukkal, a jövő évtől a munkáltatók csak a szerződött ügyfelek SZÉP-kártyájára tudnak pénzt utalni. A szerződések kiküldését már megkezdték a kibocsátók.
Vészesen közeleg az év vége, amikor teljesen megváltozik Magyarországon a béren kívüli juttatások adózása. A szakértők szerint nem kell a cafetéria tömeges megszüntetésétől tartani, de minden céget érint majd a változás. Mikor kell dönteniük a munkaadóknak erről a kérdésről, és melyek a fontos határidők? Hogyan lehet jól és szabályosan kihasználni idén a még kedvező adózási feltételeket? Összeszedtük a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, és annak is utánajártunk, hogy melyik eszközöket érdemes annak ellenére is megtartani, hogy majdnem kétszer többe kerül az utánuk fizetendő adó.
A nyáron elfogadott, 2019-re vonatkozó adótörvény-csomaggal a munkáltatóknak új keretek között kell tervezniük a béren kívüli juttatásokat Magyarországon. Vajon milyen változásokat hoz ez a cégeknél? Csökkenhet a cafetériára fordított keret a gazdaságban? Az Edenred Magyarország felmérése szerint sok munkaadó még bizonytalan, míg a megkérdezettek 45%-a a magasabb adóteher ellenére sem venné el az érintett juttatási elemeket. Ez azt jelenti, hogy legalább részben, de többen egészben megtartanák őket, és többen nyilatkoztak úgy, hogy akár növelnék is az idei juttatási szintet. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben egyre több munkaadó látja be, hogy adókedvezmény nélkül is van létjogosultsága a béren kívüli juttatásoknak.
A szakszervezetek arra kérik a kormányt, hogy a családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteria elemeket őrizze meg, fenntartásukról pedig kössön a szociális partnerekkel 2022-ig szóló kiegészítő megállapodást - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke csütörtökön Budapesten az Országház előtt tartott sajtótájékoztatón.
"Drasztikus változás", "a rendszert alapjaiban rengeti meg", "beláthatatlan következményei lesznek" - ehhez hasonló kifejezésekkel értékelték a piaci szakemberek a kormány legújabb törvényjavaslatát, amely jelentős változásokat hozna januártól a cafeteriarendszerben. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint nemcsak a cafeteria részeként adott kockázati biztosítások, és köztük az egészségbiztosítások kerülhetnek veszélybe a javaslattal, hanem a teljes kockázati biztosítási piac, ez pedig több százezer magyar embert érint.
Bővítik a vállalkozások a béren kívüli juttatásokat, az idén már a diák- vagy lakáshitel-törlesztést is választhatják a dolgozók - olvasható a Magyar Idők csütörtöki számában.
A béren kívüli juttatások adótartamának csökkenése miatt akár havi 5000 forinttal is több maradhat a munkavállalóknál jövőre - mondta Fata László cafeteria-szakértő az M1 aktuális csatornán vasárnap.
A jövő évtől több ponton módosulnak a személyi jövedelemadó (szja) törvényben a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adókötelezettségére vonatkozó szabályok - hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a honlapján közzétett tájékoztatóban.